A Muzeális gyűjtemény használata előzetes egyeztetés után lehetséges.
Az egyeztetéshez kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot:

Bejelentkezés - Muzeális gyűjtemény

A Muzeális gyűjtemény látogatható az érvényes olvasójeggyel rendelkező olvasók, kutatók számára előre egyeztetett időpontban. A kutatókönyvtár napijeggyel nem látogatható.

A kutatási igényt legkésőbb 2 munkanappal korábban jelezni kell a fenti űrlapon. Az igény figyelembevételével a könyvtár felveszi a kapcsolatot a bejelentkezővel, hogy egyeztetésre kerüljön a kutatás lehetséges időpontja.

Kutatásra hétfőn, kedden és csütörtökön 9:00-16:00 óra között van lehetőség, legfeljebb 3 órán keresztül. Ettől eltérő igény speciális esetekben külön elbírálásra kerül.

A Muzeális gyűjteményben az előzetesen egyeztetett időpontban, az űrlapon igényelt régi muzeális (RM jelzetű) kötetek kutathatók. Egy kutató egyszerre maximum 5 dokumentumot használhat.

Régi muzeális kötetek kézhezvétele hallgatók esetében témavezetői-oktatói ajánlásbemutatása után lehetséges.

A régi muzeális dokumentumokat állományvédelemre való tekintettel fénymásolni tilos, fotómásolat saját eszközzel készíthető.

A Muzeális gyűjtemény a központi könyvtár harmadik emeletén kialakított kis kutatóműhely helyiségében, az 1948-ban alapított Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtára jogelőd intézményeinek eredeti bútorait, műtárgyait és könyvgyűjteményeiknek muzeális köteteit őrzi és szolgáltatja. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Könyvtárának (1850), a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar Könyvtárának (1925) és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Kari Könyvtárának (1934) örökségül kapott könyveiben már a 16. századtól a korai közgazdasági eszme fejlődése kutatható, Régi Muzeális kereső kérdéssel az online katalógusban böngészve.

Antik könyvtári berendezés
A pesti belváros alig néhány háztömbnyi területén három ízben költöztették – bő fél évszázad leforgása alatt – azokat a könyvtári bútorokat, amelyek a Történeti Kutatókönyvtár hangulatát oly meghitté teszik. 1925-től szolgálta olvasóit az első magyar közgazdaságtudományi egyetemi kar Szerb utcai épületének könyvtárában az antik írópult, egykor kölcsönzőpultként, redőnyös katalógusszekrényekkel együtt. A Fővámház 1950/1951 telén berendezett és 1951. szeptember 8-án az Egyetem oktatói és hallgatói számára ünnepélyesen átadott könyvtári olvasótermének berendezéséből két tekintélyes könyvespolc és három, méltóságot sugárzó, könyvek mellett akár nagyméretű folyóiratok, újságok tanulmányozására is alkalmas olvasótermi asztal maradt ránk. A bútorok nagy részét, még a használatos eredeti székekkel együtt, 1983-ban szállították át az egyetem, akkori új Központi Könyvtárába, a Zsil utcai épület első emeleti tanácstermébe. 2007-ben az antik könyvtári bútorokkal együtt egy festmény és egy mellszobor is érkezett a Zsil-utcai könyvtár – Csizmadia Ernő rektor (1979–1984) nevét viselő – tanácsterméből a Történeti Kutatókönyvtár berendezéséhez. Az olajportré Dr. Balogh Elemér (1871–1938) közgazdász, gazdaságpolitikust ábrázolja, a bronz mellszobor pedig Dr. Czettler Jenő (1879–1953) közgazdász, agrárpolitikus emlékét őrzi.

Könyvek
A kutatóhely lényegét azonban – a korhű környezet mellett – a muzeális kötetek jelentik, amelyek a hosszanti falak mentén üvegezett, zárható szekrényekbe kerültek, megoldva a biztonságos őrzés és a bemutatás kettős funkcióját. A muzeális értékű dokumentumok a könyvtári bútoroknál lényegesen hosszabb utat tettek meg új szolgáltatási helyükig – időben és térben egyaránt. Az 1948-ban örökölt könyvtári gyűjtemények – alapvetően a kamarai gyűjtemény 70 000, a Szerb utcai kari könyvtár 25 000 és a József Nádor Egyetem Kari Könyvtárának 11 000 kötetes tankönyvtára – mellett számos oktatási, egyházi és magángyűjtemény kötetei kerültek 1948-ban az új egyetem könyvtárának állományába. A közgazdasági klasszikusok között számos első kiadás, könyvritkaság és kiemelt muzeális érték található, a könyvnyomtatás kialakulásának kezdeti időszakától kezdve – a legkorábbi kötet nyomtatási éve 1488 – a nagyipari nyomdászat kezdeti időpontjának elfogadott 1850. december 31-ig. Ez az időintervallum magában foglalja a közgazdasági eszmetörténet fejlődését, annak kialakulásától, a korai angol-francia klasszikusoktól a magyar nemzetgazdasági eszme XVIII-XIX. századi megjelenéséig.

A muzeális gyűjtemény kincsei között említhetjük a középkori egyetemek működésének lenyomataként a liber gradualis (tézis füzet) egy szép példányát, amely a doktori disszertáció XIII-XVIII. századig használatos változata volt, tartalmazva a professzor neve alatt a doktor jelölt téziseit, disszertációját, adott esetben több jelölt műveivel, illetve a professzor más dolgozataival, tudományos levelezésével együtt. Szintén az egyetemi oktatás előtörténetéhez kapcsolódik a középkori kolligátum, e tekintetben kutatókönyvtárunk pergamenkötéses változatot őriz. (Ugyancsak végig követhető a régi muzeális kötetek között a nemzetgazdasági eszme fejlődése, első jelentkezésétől – Skerlecz Miklós (1731-1799) és Berzeviczy Gergely (1763-1822) műveitől – egészen Széchenyi István (1791-1860) főműveinek első kiadásáig és a modern közgazdaságtudomány alapjait elsőként kidolgozók között az egyetemes eszmetörténet nagyjai között számon tartott Kautz Gyula (1829-1909) elméleti munkásságáig.

A Károlyi család koronás ex librisét őrzi a Fejér György (1766-1851) által összeállított Codex diplomaticus 42 kötete és két példányban is hozzáférhető Lipszky János (1766-1826) monumentális helységnévtára, a Repertorium Locorum és Mappa Generalis.)

A tudós közgazdász, Navratil Ákos (1875-1952) 3000 kötetes, szaktudományi és bibliofil értékekben gazdag könyvgyűjteményét, halála után megvásárolta a Központi Könyvtár. A nagyhírű egyetemi tanár Kassán, Kolozsváron és Budapesten is gyűjtötte az alapvető jogi munkák és a közgazdaságtan nagyjainak művei mellett, a szépirodalmi és történelmi könyvritkaságokat. Így számos 1850 előtt kiadott, muzeális érték került hagyatékából a régi muzeális állományba. (Gyűjteményeinek egyik unikális kötete a klasszikus francia közgazdaságtan első tudatos művelői között számon tartott Pierre de Boisguilbert (1645-1714) könyve, és birtokolta az angol közgazdaságtan alapvetéseit megfogalmazók munkáit csakúgy, mint Werbőczy István (1458-1541) Tripartitum-át.)

A gyűjtemény berendezését kiegészítik az egykori könyvkötészet mára ipari műemlékszámba-menő kézműves eszközei, valamint a kutatómunkát segítő számítógépes munkahely.