Az információfeldolgozás rejtélyei – Kósa István doktori kutatása

Kósa István

Kósa István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájának doktoranduszaként védte meg téziseit 2019. januárjában. Értekezésének címe: „Az online hírszelekciót meghatározó tényezők vizsgálata, különös tekintettel a hírek mellett található szimbólumokra, képi-és videoanyagokra”.

Értekezésemhez tartozó kísérletsorozatunkban a vizualizáció lehetőségét sugalló videokamera-szimbólum hatását vizsgáltuk a fontos/hasznos és kevésbé fontos/hasznos hírcímek kiválasztására. Újra és újra meglepődve tapasztaltuk, hogy a kevésbé fontos hírek mellett elhelyezett kameraszimbólum megnöveli azok kiválasztási gyakoriságát, mindazonáltal – hipotézisünkkel ellentétben – csökkenti a fontos hírek kiválasztását. A szóban forgó rejtéllyel a disszertációmhoz tartozó két kvázi-kísérlet során is szembesültünk, amelynek okát a kvázi-kísérletek során törekedtem megfejteni. A korábbi kutatásokhoz képest két elméletet, ill. szemmozgás-követőt hívtunk segítségül – az információfeldolgozást modellező és tipizáló elméletek közül pedig a Paivio és Harshman-féle kettős kódolás elméletét. Ez utóbbi szerint az emberek vagy a verbális, vagy a vizuális információfeldolgozást részesítik előnyben – jóllehet kiemelik, az emberi gondolkodás e kettő folyamatos kölcsönhatásából adódik. A hírek hasznosságára vonatkozó Információ-hasznosság modellre támaszkodtunk ugyanakkor, amelyet négy kritérium szerint konceptualizáltunk és preteszteltünk.

Mindkét kvázi-kísérletet magyarajkú alap- és mesterképzésre járó egyetemi hallgatók (N=239, illetve N=240) körében végeztük a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi kampuszán.

Végre sikerült megfejtenünk annak a rejtélyét, kik körében csökkent a fontos hírek kiválasztásának gyakorisága: abban a kísérleti csoportban, ahol fontos és kevésbé fontos híreket egyaránt olvashattak, illetve ahol csak a fontos hírek mellett volt kameraszimbólum. Kimutattuk, hogy a verbális skálán magas pontszámot elérők egyre több kevésbé hasznos hírt választottak ki, ahogy a vizuális skálán elért szkórjaik nőttek. Második kvázi-kísérletünk alátámasztotta ezt az eredményt, hiszen mind a verbális-, mind a vizuális skálán jól teljesítők a képi anyaggal való előhangolás hatására fokozottabb mértékben kerülték a kameraszimbólumos híreket.

Gunter 2015-ös könyvében1 egy feltehetően idevágó jelenségről számol be – igaz, a hír-emlékezet és a képi anyag kapcsán, nem a tartalomszelekcióra fókuszálva. A hír-emlékezet mérésekor több alkalommal is hasonló jelenségbe ütköztek a kutatók a 70-es években. A TV-hírek esetében, ha a kevésbé fontos hírekhez képi anyag társult, jobban emlékeztek rá, mint amikor a számukra fontosabbakhoz társítottak képi anyagot.

A kameraszimbólum hatására vonatkozó kutatássorozatunk révén egyértelművé vált számunkra, hogy az online hírcímek kiválasztását meghatározza a hírek hasznossága, a szimbólumok sajátosságai, az olvasó kognitív stílusa, és – talán sikerült bizonyítanunk – az, hogy milyen eredményt ért el az információfeldolgozás két skáláján.

Ami kameraszimbólum-kerülő attitűd lehetséges okát vagy okait illeti, több feltételezést megfogalmaztam disszertációmban:

  1. a feldolgozások és döntések feltehetően elsősorban az adaptív tudattalanban zajlanak (Síklaki István javaslatára),
  2. a hírolvasási stratégiában is fellelhetjük, de
  3. megeshet, hogy a mindkét skálán jól teljesítők a leggyanakvóbbak a forrás hitelességét illetően, és a kameraszimbólum jelenléte csökkenti a hírek hitelességét – ezért kerülik a kamerás hírcímeket, és/vagy
  4. megtörténhet, hogy a mindkét skálán jól teljesítők egyben nagyon médiatudatosak, és a képi anyag révén történő manipulációtól való félelmükben kerülik a kamerás híreket.

A disszertáció teljes terjedelmében olvasható magyar nyelven a Corvinus Egyetem PhD-archívumában.

1Gunter, B. (2015). The Cognitive Impact of Television News. Production Attributes and Information Reception, Palgrave Macmillan.