Néhány, a szekciójukban győztes hallgatót kértünk meg arra, hogy röviden mutassák be kutatásukat. A témák átfogó képet adnak: a közgazdászhallgatók altruizmusától a YouTube márkafiatalító hatásán és a Brexit következményein át az Obamacare rendszer értékeléséig számtalan izgalmas kutatási területre terjedtek ki.

Horváth Zsófia: Önző közgazdászok? A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak altruizmussal kapcsolatos attitűdjeinek összehasonlító vizsgálata
(Szociológia IV., első helyezett)

A szociológiai szakirodalomban – de akár a közvéleményben is – találkozhatunk azzal a sztereotípiával, hogy a közgazdászok öntők, tisztességtelenek. Ez a téma a '80-as évek óta több kutatót is foglalkoztatott, azonban sokféle módszerrel, sokszor nagyon kicsi mintán vagy megkérdőjelezhető módon készültek vizsgálatok, rendszerint különböző konklúzióval. Egyrészt emiatt, másrészt azért is érdekes volt tovább boncolni a problémát, mivel felfedezhetünk egyfajta nyitást a közgazdaságtanon belül az alternatív irányzatok felé, amik megkérdőjelezik a tudományág alapvető emberképét, az önző és haszonmaximalizáló homo oeconomicust. Ez természetesen hatással lehet mind a közgazdászokra, mind az ilyen képzésben részt vevő hallgatókra.

A terep adott volt számomra, mivel a Corvinus Egyetem a hazai közgazdászképzés egyik központja. Az egyes karokra járó diákok attitűdjeit hasonlítottam össze (G- és K-kar vs. T-kar). Azt a hipotézist állítottam fel, hogy az egyetemi képzés végén kétféle hatásmechanizmusnak köszönhetően találkozhatunk önző közgazdászokkal: egyrészt lehet a képzésnek is egyfajta hatása, mely, ha fennáll, akkor évről évre erősödnie kell; illetve beszélhetünk szelekciós mechanizmusról is, ami már a képzés kezdetén is feltételezi a különbséget a társadalomtudományi karra járó és a közgazdászhallgatók között. Egyszerűbben fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy az fog valamilyen közgazdasági szakra jelentkezni, aki maga is kevésbé altruista, mint egy klasszikus társadalomtudományi képzést választó fiatal. A célom ennek a két mechanizmusnak a vizsgálata, elkülönítése volt, különböző kérdésekre adott válaszok alapján (pl. játékelméleti kérdés, hétköznapi döntési helyzetek, a tényleges viselkedéssel kapcsolatos kérdések).

Az eredmények alapján kirajzolódott egyfajta szelekciós mechanizmus, vagyis találtam attitűdbeli különbséget a kérdőívet kitöltők körében, viszont azt nem állíthatjuk egyértelműen, hogy lenne képzési hatás. Volt olyan kérdés, ahol ez érvényesült, de többségében nem. Ennek fényében, ha a kutatásom eredményeit átültetnénk aktuális társadalmi problémák magyarázatára, inkább a szelekciós mechanizmus magyarázhatja a nagyvállalatok vezetőinek a klímaváltozással kapcsolatos attitűdjeit. Ez viszont még egy kevésbé kutatott terület, hogy pontosan milyen tényezők állhatnak a mechanizmus hátterében (akár pl. szülői minta, vallásosság). De ismét felhívnám arra a figyelmet, hogy sok az ellentmondás az eddigi kutatásokban és eredményekben.

Amennyire beleástam magam a corvinusos képzésekbe, az alapján nekem úgy tűnik, hogy elindult az érzékenyítés, teret kap az alternatív irány is – pl. emberközpontú gazdaságtan, van kurzus a társadalmi vállalkozásokról, van önkéntességen alapuló diákszervezet. Személy szerint úgy vélem, fontos az érzékenyítés, nekem különösen tetszik az az irány, amit Baritz Sarolta Laura domonkos nővér is képvisel. Az ő kezdeményezésére indultak el az emberközpontú gazdasághoz, erényetikához kapcsolódó választható kurzusok az egyetemen. Ami ezekben gyökeresen más, az az alapszemlélet, miszerint a profit nem cél, hanem eszköz. Ez szerintem a fenntarthatósághoz is közelebb visz minket.

Panyi Krisztina Tímea: Az influencer marketing márkafiatalító lehetőségei a magyarországi YouTube piacon
(Kommunikáció- és médiatudomány III., első helyezett)

Vizsgálatom fókuszában a YouTube mint marketingeszköz, és egy márka fiatalokkal való megismertetése áll. A YouTube ideális terep a fiatal korosztály elérésére vállalati szempontból, ahol sikeres márkafiatalító és márkaismertség-növelő kampányokat lehet menedzselni, mivel a közösségi oldal felhasználói főleg a 25 év alatti korosztályból kerülnek ki.

Hazánkban három fő szereplője van a YouTube piacon zajló marketingtevékenységeknek: azok a vállalatok, akik hirdetni szeretnének, (szponzorok), a tartalomgyártók ( influencerek), és a YouTube ügynökségek, akik közvetítő szerepben vannak. A vállalatok többek között a videókban lévő fizetett termékmegjelenítéseken, szponzoráción keresztül tudnak kapcsolatba kerülni a célcsoporttal, a növekvő számú megkeresésnek köszönhetően az influencer-aktivitás is jelentősen megnövekedett az utóbbi években a magyarországi piacon. Márkainfluencer példának jó lehet Maris közös videója a Lifesyle shoppal, melyben az egészséges életmódhoz köthető, egy-egy konkrét márkához tartozó termékeket ajánl közönségének. A magyar piac a szabályozást tekintve elmaradottabb az európainál. Sokszor csak irányelvek vannak megszabva, kötelező jellegű szabályok már ritkábban, így kevésbé válik el egymástól a természetes és szponzorált tartalom. Az utóbbi időben rengeteg előrelépés történt ezügyben, főleg a YouTube által bevezetett központi megoldások miatt.

Rigó Edit: Az Egyesült Királyság tőkevonzó képességének változása a Brexit után
(Világgazdaság II. / integráció és külkereskedelem, első helyezett)
A dolgozat elérhető a Corvinus TDK és szakdolgozati gyűjteményben.

A dolgozatban azt vizsgáltam, hogy a Brexittel járó változások következtében az Egyesült Királyság mint az egyik vezető európai FDI-fogadó ország a jövőben is képes lesz-e fenntartani ezt a pozícióját. A dolgozatban azt elemeztem, hogy hogyan változott az ország közvetlen külföldről beáramló tőkebefektetést (FDI) vonzó képessége a népszavazást követő másfél évben. Emellett azt is célul tűztem ki, hogy megvizsgáljam, mely tényezők magyarázzák az Egyesült Királyságba érkező FDI nagyságát, illetve azt, hogy ezen tényezők a következő években hogyan változhatnak, ezáltal következtetve az Egyesült Királyságba érkező FDI értékének változására.

A kutatásban két hipotézist vizsgáltam. Az első hipotézisem szerint az Egyesült Királyságba érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések a Brexit következtében 2016 második felében és 2017-ben jelentősen csökkentek. A második hipotézis pedig a brit tőkevonzó képesség okaira kereste a választ. Feltételezésem szerint az Egyesült Királyság esetében elsősorban a piacméret, a képzett munkaerő és a kereskedelmi nyitottság határozzák meg az FDI-vonzó képességet, míg a többi tényező nincs rá szignifikáns hatással.

Hartvig Áron Dénes: Az Obamacare ágens alapú modellezése
(Humán erőforrás gazdálkodás VI. / Munkaerőpiaci, ágazati és területi kutatások, első helyezett)
A dolgozat elérhető a Corvinus TDK és szakdolgozati gyűjteményben.

Dolgozatomban egy ágens alapú modellel vizsgáltam meg, hogy az Obamacare rendszere (Patient Protection and Affordable Care Act, 2010-es egészségügyi reform, USA) minimalizálja-e azoknak az arányát, akik nem kötnek biztosítást. A vizsgálatból az derült ki, hogy az Obamacare ebből a szempontból nem hatékony, mivel az egyik pontja megtiltja a meglévő egészségügyi állapoton alapuló diszkriminálást. Ezáltal a nagyobb egészségügyi kiadásokkal rendelkező egyének ugyanakkora biztosítási díjat fizetnek, mint az egészségesek. Így megnövekedett a biztosítás átlagára, és azok, akiknek a legalacsonyabb volt a várható egészségügyi kiadása, nem kötöttek biztosítást. Így tehát megjelent a kontraszelekció jelensége a piacon, kiszorultak az egészségesebb egyének.

Ezután olyan modelleket is megvizsgáltam, ahol különböző egészségügyi küszöböt használnak a biztosítók, azaz bizonyos egészségügyi kockázat felett elutasíthatják a jelentkezőket. Kiderült, hogy van olyan egészségügyi küszöb, ahol alacsonyabb a biztosítatlanok aránya, mint az Obamacare rendszerében.