média, kommunikáció

A digitális jó és rossz születése: Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása

A digitális jó és rossz születése: Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása / Tófalvy Tamás
Budapest: L'Harmattan, 2017. 280 p.

Új nézőpontok, égető kérdések a média legfrissebb átalakulásáról, a kötet szerzőjének tolmácsolásában:
Tönkreteszi a kultúránkat a digitális média és az internet? Hazugságokat, féligazságokat terjeszt és elbutít? Vagy éppen ellenkezőleg, elhozza a tökéletes behálózottság, megosztott kreativitás és tudás tökéletes korszakát? Mi számít újságírásnak az interneten? A digitális jó és rossz születése provokatív könyv a média és az újságírás legújabb, 21. század eleji átalakulásáról. Fő kérdése: lehetséges, hogy a média mai forrongó állapotáért nem pusztán a technológia a felelős, hanem mi magunk? A kötet felvázolja a digitális média egy alternatív kultúrtörténetét is.

katalógustétel

Megtervezett érzés avagy Élet a márkákon innen és túl

Megtervezett érzés avagy Élet a márkákon innen és túl / Szalay Miklós
Budapest: Typotex, 2018. 213 p.

Vajon kocogni támad kedvünk, ha meglátunk egy pipára hasonlító jelet?
A két arany ívtől éhesek leszünk?
Egy kiharapott oldalú almát meglátva telefonálhatnékunk támad?
Négy karikától pedig száguldoznánk?
Közvetlenül és azonnal talán nem, de a szerző szerint a vizuális identitás megtervezett érzés, és ez az identitás azonban többet jelent annál, mint amit a kreatív csapatok egy-egy márkába időről időre beleálmodnak. A társadalmi, személyes és csoportidentitásokat is gyakran a márkák kommunikálják, hiszen a márkák státuszszimbólummá váltak. Így – bár köztudott, hogy mindenki számára jól körülírható érzésről van szó – e könyv nem csak a személyre, hanem az identitást hordozó dologra és a kettő viszonyára is összpontosít.

 

katalógustétel

Netnyelvészet: Bevezetés az internet nyelvhasználatába

Netnyelvészet: Bevezetés az internet nyelvhasználatába / Veszelszki Ágnes
Budapest: L'Harmattan, 2017. 385 p.

Mára felnőtt az első nemzedék, amely nem tudhatja, milyen lehet internet nélkül élni. 2025-re pedig a világ munkaerejének kétharmadát ez a generáció adja majd. Ők azok, akik számára a multimédia a papír, az okostelefon pedig a  toll, amivel saját történeteiket írják. A szerző hitelesen írhat róluk, hisz nem kívülről vizsgálja a digitális kor nyelvhasználatát: ő maga is e nemzedék tagja.
A könyv segítséget nyújthat abban, hogyan lehet és miként érdemes kutatni a net nyelvét és a digitális kommunikációt - hogyan lehet egymást értenünk és megértenünk.

katalógustétel

The news media

The news media: What everyone needs to know / C. W. Anderson, Leonard Downie, Michael Schudson
New York: Oxford Univ. Press, 2016. 188 p.

A hírközlési ipar történetét gyakran romantikus elképzelések övezik. Az újságok régóta formálják a világról alkotott képünket, kulcsszerepet játszottak a botrányok kirobbantásában és időnként még a nemzetközi kapcsolatokra is hatást gyakoroltak. A nyomtatott sajtó krízisét követően, a Facebook és a Twitter korában azonban felértékelődött a szakmai körökön kívüli, állampolgári információáramlás szerepe. A csekély szakmai háttérrel, de annál szilárdabb eszmékkel és befolyással rendelkező milliárdosok kisebb-nagyobb lapokat vásárolhatnak maguknak.

Az amit mindenkinek tudnia kell c. sorozat újabb kötete áttekinti a szakma múltját, jelenét és jövőjét, és számos kérdést vet fel az objektivitásról, a digitális technológia hatásáról, a for-profit újságírás térnyeréséről, az átláthatóság, az egyéni és állami érdekek, a közösségi média szerepe, a helyi sajtótermékek visszaszorulása és a közösségi és hekkermédia területéről. Felveti végül azt a kérdést is, hogy a modern technológia a jövőben felválthatja-e a hús-vér újságírókat.

katalógustétel

Média és demokrácia

Média és demokrácia / James Curran
Budapest: Wolters Kluwer, 2016. 326 p.

A demokráciának kiterjedt nyilvánosságra is szüksége van - ebből az alaptételből vajon egyenesen következik az,
hogy egy adott ország sajtószabadságából lemérhető a demokrácia foka? Vagy fordítva?
A szerzők szerint árnyaltabb a kép - a kötetben megjelent médiakritikai szemléletű írások érvei szerint az újságírás különböző (egyfelől valamely érdekek képviseletén, másfelől pedig az objektivitás eszméjén alapuló) fajtái különböző módokon járulnak hozzá a demokrácia működéséhez:
előbbi helye inkább a magánszféra és a civil társadalom, az objektivitásra törekvő újságírásé pedig a közszolgálatot ellátó média.

katalógustétel

Maradjanak velünk!: Az RTL Klub és a Tv2 története

Maradjanak velünk!: Az RTL Klub és a Tv2 története / Gyuricza Péter
Budapest: Pont Jó Nekem Kft, 2016. 299 p.

Több generációnak meghatározó élmény volt, amikor a kettőből (másfélből) három tévécsatorna lett a kilencvenes években: a két állami adó közül az egyikből műholdas lett, a szabadon maradt helyre pedig két másik, ezúttal már nem állami csatorna költözött be az addig kábeltévé és parabolaantenna nélküli otthonokba.
Ma azonban annak ellenére, hogy előfizetéssel, vagy a még olcsóbb szatelit-módszerrel már rengeteg csatornához hozzáférhetünk, sőt sima antennával is legalább nyolc adás érhető el otthonainkban, háttérbe szorul az irányított műsorsugárzás nézettsége.

Mindezek ellenére nagy változást hozott anno a magyar emberek életébe a két országos csatorna, az RTL Klub és a Tv2.
Ha sokszor egyformának is tűntek, tűnnek a műsoraik, a hasonló zsáner ellenére máshogy tálalják a valóságshow-kat, a reggeli ébresztős, főzős, komikus, beszélgetős, betelefonálós, autótesztelős, mulatós műsorokat, híradókat, műveltségi és egyéb vetélkedőket, saját gyártású napi sorozatokat. Viszont a nézők fogyása ellenére mindig tudunk róla, ha valami érdekes, botrányos, kínos, meginditó történt valamelyik adásban.

Vajon meddig tartanak ki?
Huszonegy televíziós, médiajogász és elemző segítségével próbál választ adni a szerző a felmerülő kérdésekre.

 

katalógustétel

A mélység tornácán: A szólásszabadság és a liberális hagyomány

A mélység tornácán: A szólásszabadság és a liberális hagyomány / John Durham Peters
Budapest: Wolters Kluwer, 2015. 300 p.

A szólásszabadság és a liberalizmus akár kéz a kézben is járhatnának. De nem teszik.
Vagy mégis?
Ha különböző aspektusokból nézzük őket, szöges ellentétben is állhatnak egymással.
Vagy mégsem?
Ezt járja körül könyvében John Durham Peters, az iowai egyetem tanára, a jogrendszer, az azt kialakító eszmék, az emberi természet, és még sok más tényező vizsgálatának segítségével.

katalógustétel