politika

Gördülő rendszerváltás: Az értelmiség politikai szerepe Magyarországon, 1977-1994

Gördülő rendszerváltás: Az értelmiség politikai szerepe Magyarországon, 1977-1994 / Bozóki András
Budapest: L'Harmattan, 2019. 532 p.

Kik voltak és mit akartak a magyar rendszerváltás legaktívabb résztvevői? Milyen szerepe volt a korabeli ellenzéki értelmiségnek az idén harmincéves rendszerváltás folyamatában? A folyamatot jóval korábbról kezdi vizsgálni az egykori kulturális miniszter szerző.  
Az "értelmiség hosszú évtizedéről" ír, hiszen a kritikai beszéd kultúrájának megjelenése és elterjedése jóval megelőzte a rendszerváltást, és néhány évig még a '89 után is fennmaradt. A vizsgált időszakot (1977-1994) periódusokra bontva mutatja be, láthatóvá téve többek között, hogy akkoriban (is) jóval nagyobb volt az ellenzéki értelmiségi csoportok összetételének változása, mint folytonossága.

katalógustétel

politika

A populista demokrácia természete: Realizmus és utópia határán

A populista demokrácia természete: Realizmus és utópia határán / Antal Attila
Budapest: Napvilág, 2017. 286 p.

A populizmus kifejezés kétféle használatban honosodott meg a magyar közbeszédben. Egyfelől a populizmus objektív tartalmú tudományos kategória, ugyanakkor minősítő kifejezés is. A szerző szerint „óriási félreértés azt gondolni, hogy a populizmus önmagát a demokráciával szemben határozná meg, vagyis antidemokratikus lenne”.

katalógustétel

politika

Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás

Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás / szerk. Misetics Bálint
Budapest: Napvilág, 2016. 287 p.

A polgárilag engedetlen ember nem erőszakos. Sőt, néha kifejezetten passzív. Nagyon passzív.
Csak rámutat - különböző módszerekkel - a rendszer és a jogrend hiányosságaira.
Eszköztára kimeríthetetlen.
Ám a polgári engedetlenséget választó ember abban is különbözik az átlag forradalmártól, hogy vállalja tettei következményeit, és igyekszik általában szolidáris lenni, és többedmagával cselekedni - vagy éppen nem cselekedni, ha tettének eszköze a nem cselekvés. A tettek/tétlenség mozgatórugója alapvetően a lelkiismeret és a társadalmi változás igénye.

katalógustétel

politika

Diplomások lázadása: Az arab tavasztól az Occupy mozgalomig

diplomások lázadásaDiplomások lázadása: Az arab tavasztól az Occupy mozgalomig / Wolfgang Kraushaar
Budapest: Napvilág, 2014. 250 p.

A könyv a globális tiltakozások körképe. Még ha ez a körkép hiányos is, az olvasónak az az érzése támadhat, hogy körberepülte a Földet, és annak legkülönbözőbb pontjain elvegyült a tiltakozó tömegbe. Ha a tiltakozások Kairótól New Yorkig, Madridtól Santiagóig és Lisszabontól Tel Avivig nyúló keresztmetszetét nézzük, láthatóvá válik, hogy amit a világ a 2011. évben átélt, az mindenekelőtt a diplomások lázadása volt. Ha nem is csak ők jelentik a tiltakozások teljes spektrumát, mégis ők alkotják a különféle szereplői csoportok magvát, a kezdeményező, kommunikáló és más társadalmi rétegeket és csoportosulásokat mozgósító erőt. A különbségek ellenére egy demokráciát és társadalmi igazságosságot céljául tűző transznacionális szabadságmozgalomról volt és van szó. Ez volt az egyik alapvető oka annak is, hogy a mozgalom miért volt képes különböző országok fiataljainak lendületet adni.

A könyv végül rámutat: a tiltakozók nem tudták learatni annak a termését, amit az utcákon és tereken korábban elvetettek. Ennek ellenére a tiltakozás azóta is fel- fellángol a földgolyó különböző részein. A magyar olvasó számára a kötetet a prekariátus fogalmi tisztázása és a Több demokráciát! üzenete teszi érdekessé, mert bár a diplomások lázadása 2011-2012-ben zajlott, nálunk mind a létbizonytalanság, mind a demokrácia értékeinek tisztelete nagyon is forró témák.

katalógustétel

politika
társadalmi egyenlőtlenség

Hírszerzés a 21. században - A mozaikmódszer

Hírszerzés a 21. században - A mozaikmódszer / Alfred Rolington
Budapest: Antall József Tudásközpont, 2015. 204 p.

 

A magánélet és a munka területén egyaránt jelen lévő digitalizáció egyre növekvő adatmennyiségeket (Big Data) eredményez. Az összekapcsolódó és kölcsönös függőségeken alapuló globalizált világ, az internet biztosította szabadság (Deep Web, Dark Web) és a 24 órás hírtelítettség új korszakot nyitott a hírszerzés területén is. A szerző a hírszerzés elmúlt korszakait ismerteti és elemzi. Szó esik a 20. századi világháborúk vagy épp a hidegháború formálta hírszerzési szemléletváltásokról, egészen a 9/11 kiváltotta legújabb helyzetig, melynek bemutatása a szerző által javasolt stratégia, a mozaikmódszer ismertetésével zárul.

 

katalógustétel

politika

On the theory of Chinese ideology

The economic socialisation of young peopleOn the theory of Chinese ideology / Tony Kosuge
London: Focalpoint, 2012. 400 p.

A több ezer éves keleti civilizációt meghatározó politikai rendszer, és annak vallásban, kultúrában, társadalmi berendezkedésben való megtestesülése Kelet- Ázsia modernizációjának legnagyobb akadálya. Az ősi ideológia meddig maradhat érvényben? Csődbe megy-e ezen az úton Japán?  Hova fejlődhet a kínai gazdaság? Hogyan reagálnak majd a nyugati demokráciák ezekre a fordulatokra? Túlélik-e, az akár nukleáris konfrontációval járó, szökőár jellegű keleti változásokat? A Japánban született, Londonban élő szerző végigvezet a térség legfontosabb politikatörténeti eseményein, lehetséges megoldásokat keresve a kelet és a nyugat közötti globális konfliktusra.
 

  katalógustétel  

politika

The confidence trap: A history of democracy in crisis from World War I to the present

The economic socialisation of young peopleThe confidence trap: A history of democracy in crisis from World War I to the present / David Runciman


Princeton: Princeton Univ. Press, 2013. 381 p.

A modern demokráciák történetét végigkövetve, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokra fókuszálva, a szerző arra a kérdésre keresi a választ, miért kerülnek ezek a rendszerek válságba, milyen válságokat éltek már túl és miként adtak választ rájuk. Felsorolja a jelenleg legégetőbb kihívásokat: a terrorizmust, a hitelválságot, Kína felemelkedését és az éghajlatváltozást. Kiemelkedő politikusok és gondolkodók (Fukuyama, Obama, Nehru, Wilson, Adenauer) nézeteit is bemutatva arra a következtetésre jut, hogy a demokráciák túlélésének alapja a bizalmi csapdából való kilábalás.

  katalógustétel  

politika

A modernitás válsága

The economic socialisation of young peopleA modernitás válsága – Az egyesült államokbeli konzervatív publicisztika kialakulása és főbb témái / A. James McAdams (szerk.)

Budapest: Századvég, 2014. 358. p.

A jelen kötet magyar nyelven is hozzáférhetővé teszi az egyesült államokbeli konzervatív publicisztika néhány kiemelkedő írását, amelyek ennek a műfajnak a hőskorában születtek. A szerzők egy része európai, ám éppen ez a tény biztosította számukra azt a figyelmet, amely az Egyesült Államokban kibontakozó konzervativizmust megtermékenyítette. A harmincasas évektől kezdve egyre nagyobb számban jelentek meg olyan politikai tárgyú dolgozatok, amelyek az Európában eluralkodó totalitarizmussal szemben a szabadság, a jogrend, a demokrácia alapkérdéseit taglalták. E kérdések középpontjában az önkényuralom problémája állt, amelynek alapján felmerült annak elméleti feladata, hogy meghatározzuk a totalitarizmusra nemet mondó, sok esetben a kereszténység alapján álló felfogások egységes szerkezetét.

Forrás: szazadveg.hu

  katalógustétel  

politika

The value of nothing: How to reshape market society and redefine democracy

The economic socialisation of young peopleThe value of nothing: How to reshape market society and redefine democracy / Raj Patel
New York: Picador, 2009. 250 p.

Oscar Wilde gondolatából kiindulva, miszerint „a mai kor embere mindennek tudja az árát, de semminek sem az értékét”, a szerző bemutatja a piac hegemóniája és a demokratikus politikai rendszer csődjéből eredő társadalmi torzulásokat, egyensúlyvesztést. A jelenlegi gazdasági és politikai modell átgondolására buzdít, rávilágítva a társadalmi szervezeteknek az erőforrások elosztásában, a fenntartható gazdaság és társadalom kialakításában játszott felelősségére és jelentőségére.

  katalógustétel  

politika

From perestroika to rainbow revolutions

From perestrojkaFrom perestroika to rainbow revolutions: Reform and revolution after socialism / Vicken Cheterian
London: Hurst, 2013. 249 p.

Huszonöt évvel Gorbacsov hatalomra kerülése után, s két évtizeddel a Szovjetunió felbomlását követően a kérdések, melyek a Peresztrojka kezdetén a reformtörekvések mögött megfogalmazódtak, máig érvényesek: hogyan valósítható meg a gazdaság modernizációja és a politikai legitimitás alapjainak újjáélesztése? A „színes forradalmak”, melyek kirobbantották a rendszerváltást Kelet-Európában, Szerbiától kezdve, Grúzián át, Ukrajnán és Kirgizisztánon keresztül, a demokratikus legitimitás nevében zajlottak, s céljuk a korrupció elleni küzdelem volt. Az aktuális vita Moszkvában Dimitrij Medvegyev elnöksége alatt ugyanazokat a kérdéseket járja körül: gazdasági és politikai értelemben melyik út vezeti Oroszország modernizációját az előrehaladás irányába? Hat kelet-európai és a volt Szovjetunióval foglalkozó szakértő hasonlítja össze és értékeli a Gorbacsov reformjai mögötti ötletek fejlődését, Jelcin átmeneti időszakát és a „színes forradalmak” újabb keletű hullámait.

katalógustétel  

politika